Csiszolás – Felületek simítása kézzel és géppel

Csiszolás – Felületek simítása kézzel és géppel

A felületeket festés vagy lakkozás előtt csiszolással szokták tökéletesen simává tenni. , csiszológépek emellett fa munkadarabok formálására és kerekítésére is alkalmasak, csiszoláshoz papírt vagy szövetet használnak, amelyet valamilyen dörzsanyaggal, például szilikon-karbidszemcsékkel vontak be. A csiszolóanyag durvaságát 60-tól 400-ig tér-idő számozással jelölik (minél nagyobb a szám, annál finomabb szemcséjű a csiszolóanyag).

 

Fa csiszolásakor mindig szálirányban dolgozzon, soha ne merőlegesen arra. A szálaikon keresztben ejtett karcolásokat nehéz eltűntetni, és a lakk vagy más felületkezelő anyagok csak még inkább kiemelik ezeket.

 

Festékek vagy lakkok eltávolítására ne használjon csiszolóanyagokat. A súrlódáskor keletkező hő megolvaszthatja a festéket, amely így eltömi és használhatatlanná teszi a csiszolóanyagot. Csiszolás előtt mindig távolítsa el a felületről a régi festékrétegeket.

 

A csiszolóanyagok közül a következők a legismertebbek:

Dörzspapír (vagy üvegpapír)

• Szárazon hasz­nálják fa csiszolásához olyan esetekben, amikor nincs szükség nagyon sima felületre, például a festés előtti felület-előkészítéshez. Ez a legolcsóbb csiszolóanyag.

 

Gránátpapír

• A gránát keményebb, jobb mi­nőségű csiszolóanyag, amelyet például búto­rok finom felületkezelésére használnak, pá-colás, lakkozás vagy polírozás előtt. Szára­zon használja.

 

Korundpapír vagy – vászon

• Ezeket a csiszolóanyagokat szárazon és nedvesen is hasz­nálhatja fémfelületek kiigazítatására és felcsiszo­lására, a gyártó utasításainak megfelelően. A korundszemcsék nagyon kemények, de kö­zeik könnyen eltömődnek. ívelt felületek csi­szolására korundvásznat használjon: tépjen e belőle egy csíkot, a két végét fogja a két Kezébe, és így húzogassa ide-oda a csiszo­landó darabon.

 

Szilikon – karbid papír

• Száraz-nedves csiszolópapírnak is nevezik, mivel mindkét módon Használható. Nedves állapotban például festett felületek újrafestés előtti megkoptatására alkalmazzák, a víz ugyanis kenőanyagként szolgál és a képződő port is megköti.

 

Volfrám – karbid korong, tömb vagy reszelő

• Keményforrasztással rendkívül kemény ön­tött réteget erősítenek a fémalapra, és így ál­lítják elő ezeket a csiszolószerszámokat, amelyek durvább és finomabb változatban Kaphatók. Elsősorban durvább csiszolási •munkákhoz és festék eltávolításához hasz­nálhatók.

 

Csiszolópárnák

• Ezeknek a habgumi párnák­nak két nagyméretű oldalát csiszolóporral von­ják be. Nedvesen a festék újrafestés előtti megkoptatásához használhatók (de nem fes­ték-eltávolításra). Szárazon ívelt és formált fe­lületek lesimítására használatosak.

 

Acélgyapot

• E csiszolóanyag finomságát 0-k jelölik – minél több a 0, annál finomabb az acél­gyapot. A finomabb típusokat – kenőanyagként lakkbenzint használva – pácok és lakkok felü­letének az újrakezelés előtti megkoptatásához használják. A nagyon finom kivitelű acélgyapo­tot a műanyag padlókon esett karcolások eltün­tetésénél is alkalmazzák. Fát soha ne csiszol­jon durvább kivitelű acélgyapottal.

 

Kézi csiszolás

• ívelt vagy formázott felületek csiszolásához használjon tenyérbe simított összehajtogatott csiszolópapírt/vásznat. Si­ma felületek csiszolásához legcélszerűbb az öntapadós hátoldalú csiszolóanyag, amelyet gumírozott kézi csiszolószerszámra ra­gasszon fel.

 

• Régi festéknek vagy lakknak az újrafestés előtti eltávolításához használjon tiszta vízzel benedvesített, rugalmas párnájú csiszoló­szerkezetet. Az újrafestett falfelület fellazítá­sát durva szemcsés volfrám-karbid tömbbel vagy reszelővel végezze.

 

Gépi csiszolás

• Csiszológép használatakor különösen óvatosan járjon el, ugyanis ilyen­kor nagyon könnyen túl sok anyagot eltávolít­hat. A formázáshoz és lekerekítéshez dur­vább, a felületek simításához finomabb csi­szolóanyagot használjon.

 

• A gépi csiszoláshoz vagy egy fúrógépre szerelhető feltét, vagy egy e célra gyártott csi­szológép szükséges. A fúrógépfeltétek közül a csiszolókorong, a csiszolódob és a csiszo­lókerék a legismertebbek. A csiszolókorong a fúróba befogható rugalmas korong, amelyre a csiszolóanyagból kivágott korong csavarral és alátéttel vagy öntapadós ragasztóréteggel erősíthető fel. Ezzel az eszközzel inkább csak durvább munkákat célszerű végezni, mi­vel a korong a fa szálirányára merőlegesen is csiszol, és nehezen eltüntethető nyomot hagy maga után. A csiszolódob egy habgumi hen­ger, amelyre körben cserélhető csiszoló­anyag csíkot erősítenek. Ilyen csíkok különfé­le minőségben kaphatók.

 

• A csiszolókerék a fúrógépbe fogható szár­ból és az ahhoz csatlakozó agyból áll. Az agyhoz körben több csiszolóanyag-lapocskát erősítenek, amelyek használat közben foko­zatosan elkopnak, így mindig új részük érint­kezik a munkadarabbal. Többféle minőség­ben kaphatók. Főleg fa munkadarabok (pél­dául ablakpárkányok vagy bútorok), illetve fé­mek lesimítására és tisztítására alkalmasak.

 

• A rezgőcsiszolóknak is van fúrógépfeltéttel kialakítható változata, de ennél jobbak a cél­gépek, A rezgőcsiszoló feje finom körkörös mozgást végez, amely egyszerre csak egé­szen kevés anyagot távolít el. Ez az eszköz elsősorban lapos felületek, például asztalla­pok végső simítására alkalmas.

 

• A szalagcsiszoló már fél professzionális szerszám, amelynél egy végtelenített csiszoló­vászon-szalag mozog viszonylag nagy sebes­séggel. Gyalulás utáni felületegyengetésre, padlódeszkák csiszolására, illetve a parketta azon részeinek a lecsiszolására alkalmas, ahová a parkettacsiszoló gép nem fér be.

 

• A parkettacsiszoló gép nagy teljesítményű berendezés, amelyet inkább kölcsönözni ér­demes. Különféle minőségű csiszolószalagok kaphatóak hozzá. Először durva csiszoló­anyaggal egyengesse el a felszínt, majd egyre finomabbakal csiszolja azt simára. Főleg nagyobb padlófelületek tisztítására vagy lakozás előtti előkészítésére, illetve az egyenetlen padlódeszkák lesimítására alkalmas.