Horgászati jogok – A horgászengedély kiváltása, tilalmak

A legtöbb európai országban – így Magyaror­szágon is – a horgászathoz engedély szüksé­ges. A horgászás szabályait törvény és a ma­gyar államot képviselő Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott jog­szabály tartalmazza.

 

A horgászásra alkalmas vízterületek felett a tulajdonosi (kezelői) jogo­kat, a magyar állam monopóliumának meg­szűnte után, az állam mellett ma már a külön­böző egyesületek gyakorolják. Az egyesüle­tek felett a szakmai felügyeletet és azok ér­dekvédelmét a Magyar Országos Horgász Szövetség látja el. A rendszeresen horgászok az egyesületi tagságot választják. Itt a belépést megelőző­en a kezdőknek először vizsgát kell tenni, ahol a horgászat! alapismeretek elsajátításá­ról kell beszámolni. Az egyesületi tagsági iga­zolvány megszerzése után kérheti az un. „Állami horgászjegy”-et. Ez jogosítja fel, hogy az ország horgászvizeit kezelő szervezettől az un. „Területi jegy”-et megvegye. Az lehet éves, lehet rövidebb időre (például heti), vagy egész évre szóló. Létezik un. „Országos terü­leti jegy” is, ez gyakorlatilag az ország vala­mennyi horgászvizének használatára jogosít fel. Az Állami horgászjegy birtokában a meg­látogatni kívánt horgászvízre a területi jegyet vagy a Mohosz központjában, egyesületénél vagy a területi megbízottnál vásárolhatja meg. Kivételes esetekben a területi jegy meg­váltása nincs az Állami horgászjegy meglété­hez kötve. Itt a kifogott hal ára vagy a napi (napszaki: nappali-éjszakai) jegy árába kerül beépítésre, vagy azt a tulajdonos (kezelő) ál­tal megszabott áron meg kell venni.





Az alkalomszerűen horgászok számára a legtöbb horgászvízen rendszeresítettek na­pi vagy heti horgászjegyet.

 

Ezekkel kisebb-nagyobb megszorításokkal (pl. a horgászbo­tok számának korlátozása) használhatja az adott vizet.

A különböző horgászvizeken különböző korlátozások érvényesek. Alapesetei:

  • korlátozzák a kifogható hal méretét, darab­számát, esetleg súlyát (pl. két darab, maxi­mum 5 kg összsúlyú ponty fogható naponta);
  • az év különböző időszakában meghatáro­zott halfajta kifogási tilalma (ezek a halak élettani ciklusaihoz – mint pl. az ívási idő­szakhoz kötöttek);
  • az egész évben fogási tilalom alá tartozó halfajok (a környezet-, ezen belül a természet­védelem által meghatározott védett fajták).

 

Magyarországon a leggyakoribb tilalmi idő­szakok:

sebes pisztráng:   október 1 .- december 31.

csuka:                    február 15.-március 31.

kősüllő                 március 2.-május 31.

ponty, márna      május 2.-június 15.

 

A jogszabályok tételesen felsorolják és sza­bálysértési, illetve bűncselekmény kategóriájá­ba sorolják a tiltott horgászati tevékenysége­ket. Magyarországon tilos a horgászás keretén belül a halászati eszközök (pl. 1 m2-nél na­gyobb merítőháló, varsa stb.) alkalmazása.

 

Az első alkalommal meglátogatott hor­gászvíznél mindig érdeklődje meg az adott vízre vonatkozó helyi szabályozásokat, tilal­makat. Az érkező halellenőr előtt azok nem ismerése nem mentesít az esetleges szabály­sértés következményeitől.

 

Ha külföldön jár, ott is be kell tartani az adott ország horgászati szabályait. A tengeri és ten­gerparti horgászáshoz sehol sem kell enge­dély, de megeshet, hogy a helyi rendelkezések tartalmaznak bizonyos megszorításokat. Hor­gászás előtt feltétlenül tájékozódjon.




About the Author

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük