Gyertyakészítés – A Hasznos és mutatós hobbi

Gyertyakészítés – A Hasznos és mutatós hobbi

A szaküzletekben öntőformát és a gyertya­mártás többi kellékét is megvásárolhatja. A paraffint mint a legfontosabb alkotóelemet granulátum formájában forgalmazzák. Sztearint is szokás az olvadt paraffinhoz keverni, hogy a gyertya kemény, lassan égő és áttet­sző legyen. 50 dkg paraffinhoz általában 3 evőkanál sztearint keverjen.

 

Ha színes gyertyát akar készíteni, a festé­ket oldja fel a sztearinban, s az így megszí­nezett sztearint keverje hozzá a paraffinhoz. Ha a paraffinhoz valódi méhviaszt ad, megnő a gyertya égési ideje. A paraffint dupla edény­ben olvassza fel; egy nagyobb, vízzel teli lá­bosba tegye bele a paraffint tartalmazó ki­sebb lábost. Hevítse magas lángon 98 °C-ra a paraffint, ha fém vagy üveg öntőformát használ, és 83 °C-ra, ha műanyag öntőformá­val dolgozik.

Öntőformának használhat bármilyen, meg­felelő alakú kartont, cserép- vagy bádog­edényt. Díszesebb gyertyához azonban ve­gyen bolti műanyag formát. Ha fém- vagy üvegformával dolgozik, öntés előtt melegítse elő 43 °C-ra és permetezze be szilikonnal.

 

• A kanóc vastagsága legyen összhangban a gyertyáéval: ha túl vékony a gyertyabél, az olvadt viasz eloltja a lángot; ha vastag, a láng füstölögni fog. A kanóc elhelyezésekor a még puha gyertyába kötőtűt döfjön; a megszi­lárdult gyertyát pedig felforrósított tűvel lyu­kassza ki; öntés előtt a kanócot rögzítse a for­mában.

 

• A kanóc előzetes rögzítésekor kössön cso­mót a kanóc végére, s alulról fűzze be a for­ma alján lévő lyukon, majd a lyukat belülről egy csepp olvasztott viasszal, kívülről pedig gyurmával zárja le.

 

• A forma tetején fektessen keresztbe egy merev drótot, s a kanócot feszesre húzva kösse hozzá.

 

• Hőálló konyhakesztyűvel tartsa a formát, miközben beleönti a forró paraffint. Lassan öntse, hogy a légbuborékok távozhassanak. Ha mintázott formával dolgozik, öntés közben lassan forgassa, hogy minden helyre jusson a töltőanyagból. A gyertyát egy vödör vízbe téve 30 percig hűtse, majd ha szükséges, tölt­sön rá még egy kevés paraffint.

 

• Hagyja egy egész éjjel hűlni, és reggel szabadítsa ki a formából. Az öntési varratokat éles késsel faragja le.

 

• Ezt követően, tetszés szerint bedörzsölhe­tő festékkel kiemelheti a gyertya kidomboro­dó mintáit, ami egyfajta „antik” jelleget kölcsö­nöz neki.

 

Gyertyamártás 

• A legrégibb és legegysze­rűbb gyertyakészítési mód a mártás. Ennél az eljárásnál magát a kanócot kell az olvadt viaszba, paraffinba mártogatni. Ehhez azon­ban türelem kell: a gyertya fokozatosan, réte­genként „hízik meg”, készül el.

 

• Vágjon jóval hosszabb kanócot, mint a gyertya tervezett hosszúsága. Majd olyan ol­vasztóedényt válasszon, amelyben megme­nthető a kanóc teljes hossza. Tegye bele a szilárd alapanyagot, állítsa vízbe, és úgy ol­vassza meg. Mártsa bele a kanócot, vegye ki, húzza feszesre, és így tartsa, míg meg nem merevedik. Mártsa meg újra, vegye ki, várjon, míg az új réteg is megszilárdul. Folytassa, míg a gyertya meg nem „hízik” a kívánt vas­tagságúra. Ha kúpos formát akar, az alját többször mártsa be, mint az egészet. Készíthet réteges színes gyertyát is, ha felváltva más-más színű olvasztmányba mártogatja a kanócot. A gyertya végső fényét úgy adhatja meg, hogy az olvasztmányt fölhevíti 92 °C-ra, belemártja, majd hirtelen hideg vízbe teszi a gyertyát, ügyelve arra, hogy a kanócot ne nedvesítse be.

 

• VIGYÁZAT! 100 °C fölé ne hevítse az olvasz­tott viaszt, mert füstölni kezd, megbámul, és igen gyúlékonnyá válik. Gyerekek felügyelet nélkül ne kísérletezzenek gyertyakészítéssel.