Fűnyírás – Mitől lesz a fű zöld és egészséges

Fűnyírás – Mitől lesz a fű zöld és egészséges

Ha azt akarja, hogy a gyep a szárazságban is zöld maradjon, hetente bőségesen öntözze meg korán reggel, mielőtt a nap tetőfokra hág. A gyakoribb enyhe öntözés csak a rövid gyökérzet kialakulását segíti elő, és a gyomokat táplálja.

• Ne nyírja a füvet nagyon rövidre. Az ideá­lis magasság általában 2,5 cm. Szárazság vagy nagy igénybevétel esetén hagyja ennél is magasabbra nőni.

 

• A kifejlett gyep nyírását kora tavasszal kezdje, amikor a fű száraz és 5-7 cm magas­ra nőtt. Mielőtt nekifog, gereblyézze össze az avart meg a szemetet, és egyengesse el a vakondtúrásokat.

 

• Első nyíráskor távolítsa el a fű felső harma­dát, utána állítsa a fűnyíró fokozatát kicsit magasabbra. Ősz közepéig heti egy-két alka­lommal nyírja meg a füvet. Ha a gyep elburjánzik, először magas fokozaton nyírja le, majd 3-4 nappal később alacsony fokozaton.

 

• Mit tegyen a levágott fűvel? A szezon kez­detén és végén, amikor a lenyírt fű hosszú és a talaj nedves, a fűgyűjtő doboz tartalmát (amennyiben fűnyíróján ilyen van) ürítse a komposztkupacra. Egyéb alkalmakkor hagyja a gyepen, ahol elbomlik és táplálja a füvet. Szezon elején és végén azért gyűjtse össze, mert lassú bomlás esetén nagyobb az esély a mohosodásra.

 

A gyep műtrágyázása

• A gyepet általában elég évente egyszer trágyázni. Erre a tavasz vége a legalkalmasabb idő: ekkor indul meg az erőteljes növekedés, de elvégezhetjük a nyár folyamán bármikor. A forgalomban lévő, különböző összetételű műtrágyák közül leg­megfelelőbbek a nitrogén, foszfát és kálium tartalmúak. A sokféle műtrágya közül a gyep­re ajánlottak általában magas nitrogéntartalmúak – ezek ösztönzik a gyors növekedést, és ettől kap a fű szép zöld színt. A csomago­láson feltüntetett összetételben a 10-6-4 jel­zésű nitrogénben gazdag keveréket jelez, a 7-7-7 jelzésű pedig egyenlő arányban tartal­mazza a három összetevőt.

 

• A trágyázáshoz válasszon olyan napot, amikor a fű száraz, de a talaj még nedves. A szemcsés műtrágyát igyekezzen egyenlete­sen szétszórni.

 

• A folyékony műtrágyát öntözőrózsa nélkü­li öntözőkannából locsolja szét. Jelölje ki ma­dzaggal vagy szalaggal a már megöntözött területet, nehogy a fű kétszer kapjon műtrá­gyát.

A gyep „betegségei”

• Ősz közepén gereb­lyézze össze az avart és az egyéb hulladékot a gyepről, mert ezek elősegítik a gombás be­tegségek, például a fuzárium kialakulását.

 

• A tömör, letaposott talajt évente egyszer meg kell lazítani, hogy átjárja a levegő. Ez előse­gíti a vízelvezetést és a növekedést, ugyan­akkor gátolja a mohosodást. E munkára vá­lasszon ki olyan napot, amikor a talaj nedves. Egy közönséges kerti talajlazító villáskapával fúrjon 10 cm-énként 10 cm mély lyukakat a gyepen. Ne nagyon fordítsa ki a villát, mert tönkreteheti a gyepet. Nagyobb kiterjedésű gyep esetén vásároljon vagy kölcsönözzön mechanikus talajlazítót, ami ugyanezt a célt szolgálja.

 

• Ha a szépen gondozott gyepen egy-egy szál gyom éktelenkedik, kézzel is kigyomlál­hatja; erre a célra jól megfelel a krumplihámozó, mert gyökerestől ki tudjuk szedni vele a gyomot, de nem hagy utána nagy csupasz foltot. Használhatunk kis mennyiségben helyi gyomirtót is.

 

• A gyepműtrágyával kevert szelektív gyom­irtókat a gyártó utasítása szerint tavasszal vagy nyár elején terítse szét, két-három nap­pal a fűnyírás után és ugyanennyi idővel a kö­vetkező nyírás előtt. Ha a gyomirtót külön szórja szét a gyepre, akkor három héttel a ta­vaszi műtrágyázás után tegye ezt meg. A fo­lyékony gyomirtót a kanna apró lyukú rózsá­ján át öntözze szét, és vigyázzon, hogy ne ér­je a szomszédos ágyasokat. Mind a folyé­kony, mind a szilárd gyomirtók használatakor jelölje ki madzaggal a már kezelt részeket, nehogy kétszeres mennyiség jusson rá.

 

• A gyep mohosodása általában a talaj vizenyősségét és a napsütés elégtelenségét jelzi. A forgalomban lévő, mohosodás elleni szerek vagy un. gyephomokok (24:1:3 arányban tar­talmaznak finom homokot, vas-szulfátot és ammónium-szulfátot) átmenetileg eltüntetik ugyan a mohát, de újból megjelenik, ha nem szünteti meg az okot. Ezt talajlazítással, víz­elvezetéssel, vagy például az árnyékot vető fa kivágásával érheti el.

 

• A csupasz foltok is lehetnek a vizenyősség vagy a beárnyékoltság következményei. Ilyenkor is az okokat kell megszüntetni.

 

• Ott, ahol kikopik a fű az igénybevétel miatt, tavasszal vagy nyár végén füvesítsen újra. Ássa fel a területet, gereblyézze simára. Szórjon a talajra négyzetméterenként egy marék komposztot, majd pedig fűmagot. Szá­razság esetén öntözze és védje a madarak­tól cövekre szerelt hálóval

 

Bevált fűfajták

• A legtöbb fűmagkeverék há­rom-négy fajta keveréke, amelyek más-más célra alkalmasak; van közte díszgyepnek va­ló és van, amelyik jól tűri az igénybevételt, például a gyermekek futkosását.

 

• A fűmagkeverék kiválasztásakor feltétlenül vegye figyelembe, hogy homokos, középkö­tött vagy kötött talajon, napos, félárnyékos vagy árnyékos helyen kíván-e füvet telepíteni.

 

„Sportkeverék”

• Napos, homokos, középkö­tött és kötött talajon egyaránt szép pázsitot ad. A nagyobb igénybevételt is jól tűri. Az egyik legkedveltebb hazai fajta.

 

Pázsitkeverék

• Majdnem minden talajfélén bevált, de inkább félárnyékos, árnyékos he­lyek füvesítésére alkalmas

 

Perjék

• Nagy igénybevételnek kitett területen jól beválnak és olcsók a perjét tartalmazó ke­verékek. A hagyományos változatok elég dur­vák, egyes újabb fajták viszont finomabbak, és szemre is tetszetősebbek.

 

Taréjos cincor

• Majdnem minden talajon be­válik, szívós, lassan nő. Jó minőségű, nagy igénybevételű gyepnek alkalmas.

 

Csenkeszek

• Mindenütt megélnek; jó szá­razságtűrők, de nem szabad őket nagyon rö­vidre nyírni.

 

Egynyári

• perjefű Minél kisebbre nyírják, an­nál jobban nő, ellentétben rokonával, a sima­szárú perjefűvel..