otthonipraktikak.hu

Horgászat - Folyami, tavi és tengeri technikák

Édesvizeken a pisztráng vagy lazac horgá­szata eltér a többi halfajtáétól. E kettőnél légyre vagy vízi rovarokra emlékeztető műcsalival szerelik fel a horgot, a többi halnak kukacok, rovarlárvák vagy kenyérgombócok is megfelelnek. A csali úszhat a vízfelszín közelében, vagy ólomnehezékkel leereszthe­tik fenékig is. A tengeri horgászatnál ugyan­azokat a technikákat alkalmazza, mint az édesvizeken, csak felszerelésének kell sok­kal erősebbnek, tartósabbnak lennie.

Fenekezés A horgászzsinórra - damilra - erősített ólomnehezék lehúzza a csalit, s így felkelti a fenék közelében keresgélő halak, compók és márnák figyelmét. Az ólom utáni zsinór és a csali már szabadon lebeg, így a hal nem érzékel ellenállást, amikor ráharap. A fenekezés mind álló-, mind pedig folyóvíz­ben eredményes módszer.

Készítse elő a felszerelést, és csalizza fel a horgot. Álljon olyan helyre, ahol az árnyéka nem vetül a vízre, ez ugyanis elijeszti a hala­kat. Dobjon a vízbe csalit a halak odacsalogatására; ha folyóvízben horgászik, hajítsa a víz sodrásirányával szembe.

Fenekezéshez alkalmas csalit a horgász­boltokban vásárolhat, de kenyérmaradékból készíthet is. Szárítsa meg a kenyeret, és tör­je finomra. A parton áztasson be maroknyi összetört kenyeret, és gyúrjon belőle ping-pong labdányi - vagy nagyobb - galacsinokat, attól függően, hogy mekkora zsákmányban reménykedik. Dobjon néhányat a vízbe, hogy odacsalogassa a halakat, de ne túl sokat, mert akkor jóllaknak, és nem fogja érdekelni őket az igazi csalétek.

A felcsalizott horgot a rajzon látható moz­dulattal dobja a vízbe. Dobás után tekerjen vissza egy keveset a laza zsinórból, tartsa a botot úgy, hogy a vége ne egyenesen a csa­lira mutasson, és hagyja nyugton, hegyével közvetlenül a víz fölött.

A bot két utolsó vezetőgyűrűje közé akasszon a damilra élénk színű jelzőkarikát, ami a hal legkisebb érintésére is megrezzen, megemelkedik.

Ha a karika megmozdul, ujjával szorítsa a damilt a bothoz, és finom, de határozott mozdulattal emelje meg egy kicsit, hogy a ho­rog biztosan és szilárdan beakadjon. Ezután felfelé tartott bottal húzza a halat egyre köze­lebb, míg csak el nem éri a merítőhálóval, amivel aztán kiemelheti.

Horgászás úszóval A csekélyke ólomsúly és az úszó meghatározott vízmélységben tartja a csalit; az ólom és az úszó távolságának ál­lításával kipróbálhatók a különböző vízréte­gek. Ez a módszer álló- és folyóvizekben egyaránt használható.

Készítse elő a felszerelést, és helyezze fel az ólmot a damilra. Állítsa be a mélységet, és dobjon. Ha az úszó elsüllyed, húzza feljebb a damilon, ha felbillen, tolja közelebb az ólom­hoz; addig állítgassa, amíg az úszó nem áll függőlegesen. Most már ismeri a víz mélysé­gét, és be tudja állítani azt a szintet, ahol re­ményei szerint a halak táplálkoznak.

Szórjon a vízbe némi csalogató eleséget, és dobja be a csalit úgy, mint a fenekezésnél. Ha állóvízben horgászik, egyszerűen dobja be a horgot, és hagyja a botot nyugton. Fo­lyóvízben az úszót mindkét végén rögzítse a damilhoz, és dobja a horgot a folyásirány sze­rint felfelé. Ezután tartsa mozdulatlanul a bo­tot, várja meg, amíg az úszó elhalad ön előtt, ekkor engedje le, és hagyja, hogy a damil a víz húzására enyhén megfeszüljön.

Folyóban a kapás nem mozgatja meg olyan látványosan az úszót, mint állóvízben. Lehet, hogy épp csak megrezdül egy kicsit, vagy egy pillanatra mozdulatlan marad.

A dobás Mielőtt megpróbálkozik a horgá­szattal, gyakorolja egy kicsit, hogyan kell el­dobni a felcsalizott horgot. Próbálkozhat fü­ves területen, s a horogra csali helyett tűzzön egy papírdarabot. Fogja meg a botot és a da­milt, és dobjon, ahogy a rajzon látható. A do­bás végén a zsinór lazán, egyenletesen fus­son ki, és a papír finoman, könnyedén érjen földet.

Pisztrángozás Kétféle módja ismeretes. Az egyiknél a műcsali a víz alá kerül, és úgy néz ki, mint valami kicsiny vízi teremtmény, apró halacska vagy egy megfulladt rovar. A másik módszernél a csali a felszínen lebeg, mint egy pihenni leszállt rovar.

Az első módszernél egyszerre akár három műlegyet is használhat. Folyóvízben dobja a csalit egyenesen előre, és várjon, hogy sod­ródjon egy darabig, mielőtt újra dobna. Álló­vízben lassan húzza a csalit maga felé, és éberen figyelje a damilt. Ha gyanúsan moz­dul, vágjon be.

A szárazlegyes módszer csak folyóvízben alkalmazható. Dobja a horgot a halak vélt tar­tózkodási helyétől felfelé, várja meg, amíg a sodrásban elúszik előttük, és finoman húz­za a damilt, hogy ne lógjon, de ne legyen la­za. Ha a hal ráharap, várjon egy pillanatig, míg rendesen elnyeli, és csak ekkor rántsa meg a botot.

Lazachorgászat A technika lényegében a szárazlegyes pisztránghorgászatéval azo­nos, a felszerelésnek azonban erősebbnek kell lennie.

A lazacfogás másik, hatékony módszere a villantó használata. A villantó egy általában fémből készült mesterséges csali, amely a víz sodrásában pörögve, táncolva mozog, s igen hasonlít egy beteg vagy sérült kis halra.

Tengeri halászat a partról vagy mólóról A makrélák, sügérek, tőkehalak és lepényha­lak a partról is foghatók. A horogra tegyen mesterséges csalit vagy tengeri férget, ki­sebb rákokat, tintahalat.

A csali mellé tegyen valamilyen nehezéket, hogy minél messzebb tudja dobni a horgot. Partról csak a dagály közeledtekor horgász-szón. A horgot a rajzon látható mozdulattal dobja olyan messzire, amennyire csak tudja. Ezután tarthatja kézben a botot, de leteheti a földre is.