Akkumulátor- Gépkocsi-akkumulátor karbantartása és töltése
Az akkumulátor élettartamát nagymértékben befolyásolja a megfelelő karbantartás. A jobb teljesítmény érdekében rendszeresen – legalább havonta egyszer – ellenőrizze az elektrolitszintet és a kábelsarukat…
Ha a folyadékszint túl alacsonyra süllyed, ha a saruk meglazulnak vagy korrodálódnak, az akkumulátor nem töltődik fel teljesen, végül kimerül, és még az indítómotort sem tudja megforgatni.
A folyadékszint ellenőrzése:
- Az akkumulátorfolyadék – vagy elektrolit – kénsav és desztillált víz keveréke. Szintje akkor megfelelő, ha éppen ellepi az akkumulátorlemezeket, ami az akkumulátor tetején lévő töltőnyílásokon át ellenőrizhető. Egyes akkumulátorokat teljes élettartamukra lezárnak, ezért sohasem kell utántölteni őket; többségükben azonban idővel csökken az elektrolitszint, ahogy a folyadékban lévő víz elpárolog
- Az akkumulátor ellenőrzéséhez és utántöltéséhez a cella fedelén lévő betöltőnyílásokról vegye le a sapkát vagy záródugót, és a gyógyszertárakban vagy benzinkutaknál kapható desztillált vízzel töltse fel a megfelelő szintig. Némelyik akkumulátor külső felén folyadékszintjelzővel ellátott átlátszó műanyag burkolat van. Ügyeljen rá, nehogy az elektrolit a testére vagy a karosszériára fröccsenjen, mert maró hatású! Ha ez mégis megtörténik, bő vízben azonnal mosakodjon meg, és öntözőcsővel mossa le az autót. A cellák lezárása előtt ellenőrizze, hogy a sapkán vagy záródugón lévő szellőzőnyílások nincsenek-e eldugulva. Ha igen, vékony drótdarabbal tisztítsa ki őket.
- Meleg időben gyakrabban – általában kéthetenként – ellenőrizze az akkumulátort, mivel ilyenkor a folyadék gyorsabban párologhat. Ha valamelyik cellában, a többiektől eltérően, jobban csökken a folyadékszint, az a cella valószínűleg hibás, és lehet, hogy az egész akkumulátort ki kell cserélni. A cellák ugyanis összeköttetésben állnak egymással, és ha az egyik tönkremegy, akkor az akkumulátor nem töltődik fel. Ha hirtelen a szokásosnál több utántöltésre van szükség, lehet, hogy az akkumulátor túltöltődik. Autóvillamossági szakemberrel ellenőriztesse a töltő áramkört.

A kábelsaruk ellenőrzése:
- Az akkumulátorsarunak számos típusa létezik, de mindegyikre ugyanaz a szabály vonatkozik – a saru és az akkumulátorpólus egymással érintkező felületeinek szennyeződés- és korróziómentesnek kell lenniük, és a sarut erősen rá kell szorítani a pólusra.
- A pólusokon kialakuló porszerű lerakódást ecettel távolítsa el, majd dörzsvászonnal vagy drótkefével tisztítsa meg a fémet. A sarupofákat dörzsvászonnal vagy kis, finom re-szelővel tisztítsa meg. A pólusokat és a sarukat a sóképződés és a korrózió csökkentése végett kenje be savmentes vazelinnel (zsírt ne használjon), majd a sarukat szorosan helyezze vissza.
Az akkumulátor töltése:
- A gyakori éjszakai vagy rossz időjárásban megtett rövid utakon a gépkocsi fényszórója, ablaktörlője és fűtőkészüléke több energiát vehet fel az akkumulátorból, mint amennyit a motor generátora pótolni tud. Az akkumulátor ilyenkor annyira kimerülhet, hogy nem képes megforgatni az indítómotort. A kimerülés egyértelmű korai jele, ha az indítómotor csak lassan forgatja a motort. Ha az ellenőrzés során a csatlakozást épnek találja, vegye ki az akkumulátort, és töltesse fel egy szerelőműhelyben, vagy töltse fel otthon.
- Az autóalkatrész-üzletekben többféle akkumulátortöltő kapható. Olyat vásároljon, amelyen magas és alacsony töltőáram-erősség is beállítható, és árammérővel van felszerelve, amely működés közben mutatja a töltőáram erősségét. A töltés megkezdése előtt vegye le a cellákról a sapkát vagy a záródugót, hogy az elektrolitban töltés közben fejlődő gáz elszökhessen; szűk vagy szellőzetlen helyiségben ne töltsön akkumulátort -egy szikrától is begyulladhat a gáz!
- A legtöbb akkumulátor kapacitása 48 amperóra – ami azt jelenti, hogy 48 ampert szolgáltat egy óra alatt, 4 ampert 12 óra alatt, és így tovább. Tehát 2 amperes töltéserősségnél 24 órára van szükség ahhoz, hogy a teljesen lemerült akkumulátor újra feltöltődjön. Vész a nagy, 10 amperes erősség 30-60 perc alatt annyira feltölti az akkumulátort, hogy be tudja indítani az autót. A gyakori nagy erősségű töltés azonban tönkreteheti az akkumulátort – ezért jobb, ha kisebb erősséggel tölti több órán, esetleg egy éjszakán át. A gyártó utasításait követve szükség szerint állítsa be a töltőt nagy vagy kis áramerősségre. Az akkumulátorhoz csatlakozó kábeleket oldja ki, és – ha lehet – vegye ki az akkumulátort a kocsiból. A töltőberendezés negatív kivezetésén (fekete kábel) lévő krokodilcsipeszt csatlakoztassa az akkumulátor negatív (-) pólusához, a pozitív kivezetést (vörös kábel) pedig a pozitív (+) pólushoz. Dugja a töltő hálózati kábelét egy 13 amperes aljzatba, és kapcsolja be. Egyes töltők automatikusan kikapcsolnak, amikor az akkumulátor teljesen feltöltődik – ami igen előnyös. Máskülönben ezt az eltelt órák számával állapíthatja meg, és úgy, hogy savsűrűségmérővel ellenőrzi az elektrolitot. Bármelyikről is van szó; mindig áramtalanítsa a töltőt, mielőtt leveszi a csipeszeket, és újra beköti az akkumulátor kábeleit.
Ellenőrzés savsűrűségmérővel:
- A savsűrűségmérő egy üvegcső, amelynek egyik végén gumilabda, a másik végén gumicső van, belül pedig egy úszó – az autóalkatrész-üzletekben olcsón beszerezhető. Az elektrolit fajsúlyának mérésével ellenőrizze az akkumulátor töltési szintjét. Nyomja össze a gumilabdát, és dugja a csövet az egyik cellába. Engedje el a gömböt, hogy megfelelő mennyiségű folyadékjusson a csőbe ahhoz, hogy megemelje az úszót. Az úszó talpánál lévő fokbeosztást olvassa le a csőben lévő folyadékszint magasságában. Ha az érték 1,28 kg/dm3, akkor az akkumulátor teljesen fel van töltve; a félig feltöltött akkumulátor savsűrűsége 1,23 kg/dm3; ha 1,13 kg/dm3 alatt áll, az akkumulátor teljesen kimerült.
- Ismét nyomja meg a gumilabdát, hogy az elektrolitot visszaengedje a cellába, majd egyenként ellenőrizze a többi cellát is. Az egymáshoz viszonyított értéküknek 0,04 értékhatáron belül kell lennie, minden más érték tönkrement cellát jelez.
- Amikor az akkumulátort visszahelyezi az autóba, először mindig a táppólust csatlakoztassa. A legtöbb modern gépkocsit negatív földelőrendszerrel látják el, tehát először a pozitív pólust kell csatlakoztatni; egyes régebbi típusokban pozitív földelőrendszer van, ebben az esetben a negatív pólust kell először csatlakoztatni.