Elektromos vezetékek – Elhelyezésük, bekötésük és cseréjük

Elektromos vezetékek – Elhelyezésük, bekötésük és cseréjük

A háztartások villamos fogyasztóit a mérőóra után elhelyezett főelosztó táblától sugarasan­ kiinduló áramkörök látják el. Az ide visszatérő un. körvezetékes rendszert hazánkban nem használják..

 

• A fogyasztókat célszerűen csoportosítva, illetve előírásszerűén külön áramkörökbe kapcsolják. Egy lakásban legalább négy áramkört kell kialakítani, például a lakószobai világítóhelyek, a lakószobai dugaszoló helyek, a konyhai világítás és dugaszoló helyek, für­dőszobai világítás és dugaszoló helyek áram­köreit. Vegyes világítási és dugaszoló hely áramköreinek kialakításával elérhető, hogy egy áramkör meghibásodása esetén ne ma­radjon a helyiség világítás lehetősége nélkül.

 

• Egy áramkörön legfeljebb 6-8 lámpahely vagy csatlakozóaljzat lehet. Külön áramkörö­ket kell létesíteni a helyhez kötött nagy ház­tartási készülékekhez (villamos tűzhely, boj­ler, mélyhűtő stb.). 50 l-esnél nagyobb bojlert, 1,5 kW-nál nagyobb teljesítményű fűtőberen­dezést csak csúcsidő kizárásos áramkörre szabad kötni. Ehhez az áramszolgáltató által működtetett kapcsoló csatlakozik, és célsze­rűen külön „éjszakai” fogyasztásmérő van hozzá felszerelve.

 

• Minden 6 m²-nél nagyobb alapterületű he­lyiségben mennyezeti lámpát kell felszerelni, 12 m²-nél nagyobb lakószobában kötelező két áramkörös (csillár) kapcsolást készíteni. Konyhában és fürdőszobában munkahelyi vi­lágítási lámpahelyet is kialakítanak. Dugós csatlakozóhelyeket 5 m-enként kell kialakíta­ni, és a konyhában célszerű több dugaszalj­zatot is elhelyezni. A csatlakozóhelyek és a világításkapcsolók elhelyezésénél a célszerű­ség mellett az ez irányú kötelező előírásokat is be kell tartani. Ez ügyben villanyszerelőtől kérhet tájékoztatást.

 

• A vizes helyiségek (fürdőszoba, szárítóhe­lyiség) villamos készülékeire, azok elhelyezé­sére szigorú életvédelmi előírások vannak érvényben, ezekről szintén kérje villamos szakember tanácsát.

• FIGYELMEZTETÉS! E munka elvégzésekor mindig tartsa be az erősáramú villamos szere­lésekre vonatkozó hazai hatályos előírásokat!

 

• Minden egyes áramkör túláram és zárlat elleni védelmét a főelosztó táblán elhelyezett, az áramkörbe szerelt kismegszakító (régeb­ben olvadó biztosíték) végzi. Helyhez kötött fogyasztóknál ezek a kismegszakítók az elő­írásszerűén kötelező leválasztó kapcsoló szerepét is betölthetik.

 

• A lakások áramköreinek a legkisebb ke­resztmetszetű alumínium vezeték 2,5 mm²-es lehet, de célszerűbb ehelyett az 1,5 mm²-es rézvezeték használata. E vezetékek max. 3 kW egyidejű terheléshez, illetve 20-25 m nyomvonal hosszúságig megfelelőek. Az áramkörre az ajánlottnál nagyobb fogyasztást nem szabad kapcsolni. A vezetékek esetleg kicserélhetők nagyobb keresztmetszetűre, amennyiben beleférnek a védőcsőbe.

 

• E mun­kát villanyszerelő végezze. Szabvány írja elő, hogy villamos tűzhelyhez a főelosztó táblára 3 db kismegszakítót kell szerelni, 5×6 mm²-es alumínium, illetve 5×4 mm²-es rézvezetékkel a tűzhely közelében elhelyezett csatlakozó­dobozig. Ezzel – még ha csak egyfázisú is a tűzhely – annak háromfázisúra bővítésére megvan a lehetőség.

 

• Minden áramkörbe megszakítás nélküli vé­dővezetéket (földvezeték) kell kiépíteni az érintésvédelem érdekében. A villamos hálóza­tok érintésvédelmének érdekében szigorúan előírt életvédelmi megoldásokat villamos szakembernek kell elvégeznie és ellenőriznie! A műanyag bevonatos szigetelt vezetékek falhoronyba helyezett, kellő átmérőjű védőcső­be vannak behúzva. Ezek többnyire műanyag (PVC) csövek, bár régebben fémburkolatú szi­getelt (Bergmann) csövet használtak (ezt ma sem kell kicserélni). A csövek vezetése célsze­rűen keresztezésmentes, vízszintes és függő­leges irányú. Az elágazásokhoz elágazó dobo­zok, a szerelvényekhez (kapcsoló, dugaszalj­zat) szerelvénydobozok vannak falba süllyesztve vagy a falra szerelve. Panelházaknál az áramköri vezetékeket újabban falra erősített műanyag vezetékcsatornákba helyezik.

 

• A vezetékek szigetelő bevonatának a szí­ne előírásos. A fázisvezeték fekete, a nulla vezeték kék, a földvezeték (nullázó vezeték) zöld-sárga színű (régebben piros) kell, hogy legyen. Eltérő színű vezetékek mindkét végé­nél az előírt színjelölést szigetelőszalaggal kötelező megjelölni.

 

• A kettős szigeteléssel ellátott, un. MM fal­vezeték védőcső nélkül, közvetlenül a vako­latba helyezhető. A lakásokban a kábelnek nevezett vezetékeket nem szerelik védőcső­be. Ezek külső burkoló köpenye nélkül is kellő védelmet nyújt. Rendszerint több erűek, melyeket érszigetelés vesz körül, és övszigetelés fog össze, kívül pedig külön műanyag burkolat veszi körül.

 

• Ha az erek vékony rézszálakból vannak összeállítva, a kábel kellően hajlékony, ezért nem helyhez kötött fogyasztóknak (rádió, va­saló, konyhai kisgépek stb.) a dugaszaljzat­hoz villás dugóval csatlakozó un. lengő veze­tékeihez ezt alkalmazzák.

 

• Éghető anyagú épületek (faházak, padlás) vezetékeihez kábeleket kell használni, ame­lyeket falra erősített kábelbilincsek tartanak. E vezetékekhez növelt melegállóság csatla­kozó- és kapcsolódobozokat kell alkalmazni (ezeket háromszöggel körbevett F betű vagy áthúzott lángnyelv rajza jelzi).

 

• A főidbe fektetett, un. földkábeleknek spe­ciális, megerősített szigetelésük van, amit külső légvezetékek helyett a földbe fektetnek.

 

• A kábelek elsősorban két (fázis és nulla), három (fázis, nulla és föld), esetleg négy vagy több erűek lehetnek. A vezetékkötéseket, tol­dásokat, leágazásokat kizárólag elágazódo­bozban és a szerelvények bekötésénél sza­bad készíteni. Ehhez a vezetékvégeket 10-15 cm ráhagyással levágva és a szigetelés 2-3 cm-es eltávolításával kell előkészíteni.

 

• Az elektromos vezetékek rögzített kötései­hez vezeték-összekötőket, elsősorban bakelit­házas sorozatkapcsokat („csokoládészorítók”) alkalmaznak. Ezzel a csavaros szorítással lé­tesítik az összekötést. Alumíniumvezetékeknél a rögzítőcsavarok alatt leszorítólemezes kivi­telű összekötőket kell alkalmazni. A kábelek egymáshoz kapcsolásánál speciális, hőre zsu­gorodó csöves szigetelést alkalmaznak.