Hagymák, hagymagumók és gumók – Mi a különbség köztük, és hogyan kell őket nevelni?

Hagymák, hagymagumók és gumók – Mi a különbség köztük, és hogyan kell őket nevelni?

A hagymák – például a sárga nárciszé, a tu­lipáné és a liliomé – föld alatti módosult haj­tások, amelyeket tápanyagokat raktározó, szorosan egymáshoz tapadó húsos allevelek vagy levélnyelek borítanak. Külső felületüket száraz, pikkelyes réteg védi.

 

A hagymagumó – például a krókuszé, a kökörcsiné és a kardvirágé – a növény meg­vastagodott, tápanyag-raktározásra módo­sult, rügyeket hordozó szára. A pikkelyes hagymákkal ellentétben ezek kemények, tö­mör állagúak. Az öreg hagymagumók össze­zsugorodnak, ahogy a fejlődő növény elhasz­nálja a bennük elraktározott tápanyagot.

 

A gumók – például a burgonyáé, a begóniáé és a dáliáé – megvastagodott földbeli raktározó gyökerek. Az új növények ezek haj­tásaiból fejlődnek ki.

 

Kiválasztás A hagymák és hagymagumók szinte egész évben virágba boríthatják a ker­tet. A Galanthus nivalis (hóvirág) egyes fajtái novembertől márciusig virágoznak.

 

A krókuszok, nárciszok és tulipánok a ta­vaszt; a kardvirág és a liliomfélék pedig a nyár derekát varázsolják derűssé. A kerti cik­lámenek, kikericsek és a szabadföldi nerinék ősszel nyílnak. A hagymák és hagymagumók többségét október-novemberben kell elültet­ni, köztük azokat is, amelyeket később, fel­szedve és cserépbe téve, majd be akar vinni a lakásba téli virágoztatásra.

 

Akár hagymát, akár hagymagumót, akár gumót válogat, mindig a legnagyobbat vá­lassza – ezek feltehetően nagy, dús virágokat hoznak-, és ügyeljen rá, hogy egészségesek legyenek. Soha ne fogadjon el puha hagy­mát, vagy olyat, amelyiken vágások vagy szürkés foltok, a rothadás vagy a kiszáradás jelei látszanak.

 

 

 

 

A hely és a talaj előkészítése

• Sok hagymás és gumós növény akkor mutat igazán, ha az egyforma színűeket egy helyre, kis csopor­tokban vagy sűrűn egymás mellé ültetik. Sze­gélyágyakba – különösen örökzöldek elé – vagy pázsitos részre is ültethetők. A nagy virágú, díszes növényeknek – például a liliomoknak – nagyobb helyre van szükségük, hogy teljes pompájukban mutat­kozzanak meg. Jó vízelvezetésű talajba ül­tesse őket, nehogy elrothadjanak. Az új ágya­sokat készítse elő: ásónyomnyi mélyen for­gassa meg a talajt, és szórjon rá tőzeget vagy érett komposztot és szerves trágyát. Ha a ta­laj agyagos, homokot is keverjen bele.

 

• Tetszés szerinti formában rendezze el az ágyas mellett a hagymákat és a gumókat. Ültetőkanállal vagy – fával ásson mindegyiknek egy-egy gödröt, és szórjon bele egy kis csont­lisztet. A magas virágok, például a liliomfélék és a kardvirág megtámasztásához szúrjon le karót vagy botot. Csoportos ültetésnél a göd­röket olyan szélesre ássa, hogy elférjen ben­nük négy-hat hagyma, egymástól 5-10 cm tá­volságban. Miután elültette a hagymákat, terít­sen rájuk kevés trágyával elkevert földet, és a növekedés időszakában tartsa mindig ned­vesen a talajt.

 

• A kardvirág gumóit október közepe táján, mielőtt az első kemény fagyok beköszönté­nek, fel kell szedni, és télire fagymentes kam­rába vagy melegházba tenni. Miután fellazí­totta a talajt, óvatosan emelje ki a kardvirág gumóit, és távolítsa el róluk a rátapadt földet. Metszőollóval vágja le a gyökereket, a fő haj­tást pedig kb. 2,5 cm-esre vágja vissza. Tíz-tizenkét napra tegye őket száraz, meleg, szellős helyre. Amikor már teljesen szárazok, válassza le róluk a régi, összeszáradt gumó­kat, az újakat pedig tegye fagymentes helyre.